1. A hűtőházak hőterhelésének csökkentése
1. Hűtőtároló burkolatának szerkezete
Az alacsony hőmérsékletű hűtőházak tárolási hőmérséklete általában -25°C körül van, míg a nyári nappali kültéri hőmérséklet általában 30°C felett van, azaz a hűtőház burkolatának két oldala közötti hőmérséklet-különbség körülbelül 60°C lesz. A magas napsugárzás jelentősvé teszi a falról és a mennyezetről a raktárba átvitt hőterhelést, ami a teljes raktár hőterhelésének fontos részét képezi. A burkolat hőszigetelő teljesítményének javítása elsősorban a szigetelőréteg vastagításával, kiváló minőségű szigetelőréteg felvitelével és ésszerű tervezési megoldások alkalmazásával történik.
2. A szigetelőréteg vastagsága
Természetesen a burkolat szerkezet hőszigetelő rétegének vastagítása növeli az egyszeri beruházási költséget, de a hűtőház rendszeres üzemeltetési költségének csökkenéséhez képest gazdasági vagy műszaki szempontból ésszerűbb.
Két módszert alkalmaznak általában a külső felület hőelnyelésének csökkentésére
Az első az, hogy a fal külső felületének fehérnek vagy világos színűnek kell lennie a fényvisszaverő képesség fokozása érdekében. Nyáron erős napsütésben a fehér felület hőmérséklete 25°C-30°C-kal alacsonyabb, mint a fekete felületé;
A második módszer az, hogy napellenzőt vagy szellőzőréteget készítenek a külső fal felületén. Ez a módszer a gyakorlatban bonyolultabb és kevésbé elterjedt. A módszer lényege, hogy a külső burkolatot a szigetelőfaltól távol, szendvicset alkotva helyezik el, és a közbenső réteg felett és alatt szellőzőnyílásokat helyeznek el a természetes szellőzés biztosítása érdekében, ami elvezeti a külső burkolat által elnyelt napsugárzás hőjét.
3. Hűtőház ajtó
Mivel a hűtőházakban gyakran kell személyzetnek belépnie és kilépnie, valamint árukat be- és kirakodnia, a raktár ajtaját gyakran kell nyitni és zárni. Ha a raktár ajtajánál nem végeznek hőszigetelési munkákat, akkor a raktáron kívüli magas hőmérsékletű levegő beszivárgása és a személyzet hője miatt bizonyos hőterhelés keletkezik. Ezért a hűtőházak ajtajának kialakítása is nagyon fontos.
4. Zárt platform építése
Léghűtővel hűthető, a hőmérséklet elérheti az 1 ℃ ~ 10 ℃-ot, és tolóajtóval, valamint puha tömítéssel van felszerelve. Alapvetően nem befolyásolja a külső hőmérséklet. Egy kisebb hűtőház bejáratánál ajtóvödör építhető.
5. Elektromos hűtött ajtó (kiegészítő hideg levegős függöny)
A korai egyszárnyú ajtók sebessége 0,3~0,6 m/s volt. Jelenleg a nagy sebességű elektromos hűtőszekrényajtók nyitási sebessége elérte az 1 m/s-ot, a kétszárnyú hűtőszekrényajtók nyitási sebessége pedig a 2 m/s-ot. A veszély elkerülése érdekében a zárási sebességet a nyitási sebesség körülbelül felére szabályozzák. Az ajtó elé egy érzékelős automatikus kapcsolót szerelnek fel. Ezeket az eszközöket úgy tervezték, hogy lerövidítsék a nyitási és zárási időt, javítsák a be- és kirakodási hatékonyságot, és csökkentsék a kezelő tartózkodási idejét.
6. Világítás a raktárban
Használjon nagy hatékonyságú, alacsony hőtermelésű, alacsony fogyasztású és nagy fényerejű lámpákat, például nátriumlámpákat. A nagynyomású nátriumlámpák hatásfoka tízszerese a hagyományos izzólámpáké, míg energiafogyasztásuk csak 1/10-e a kevésbé hatékony lámpákénak. Jelenleg néhány fejlettebb hűtőházban új LED-eket használnak világításként, amelyek kevesebb hőt termelnek és energiafogyasztással járnak.
2. Javítsa a hűtőrendszer működési hatékonyságát
1. Használjon kompresszort takarékos funkcióval
A csavarkompresszor fokozatmentesen állítható a 20~100%-os energiatartományban, hogy megfeleljen a terhelésváltozásnak. Becslések szerint egy 233 kW hűtőteljesítményű economizerrel ellátott csavarkompresszoros egység évi 100 000 kWh áramot takaríthat meg 4000 órás éves üzem alapján.
2. Hőcserélő berendezések
A közvetlen párologtató kondenzátort előnyösebb a vízhűtéses csőhéj-kondenzátor helyett használni.
Ez nemcsak a vízszivattyú energiafogyasztását takarítja meg, hanem a hűtőtornyokba és medencékbe történő beruházást is. Ezenkívül a közvetlen párologtató kondenzátor a vízhűtéses típus vízáramlási sebességének mindössze 1/10-ed részét igényli, ami jelentős vízkészlet-megtakarítást eredményezhet.
3. A hűtőház elpárologtató végén a hűtőventilátor előnyösebb a párologtató cső helyett.
Ez nemcsak anyagot takarít meg, hanem magas hőcserélő hatékonyságot is biztosít, és ha fokozatmentes sebességszabályozású hűtőventilátort használnak, a légmennyiség a raktárban lévő terhelés változásához igazítható. Az áruk teljes sebességgel működhetnek közvetlenül a raktárba helyezésük után, gyorsan csökkentve az áruk hőmérsékletét; miután az áruk elérik az előre meghatározott hőmérsékletet, a sebesség csökken, elkerülve az energiafogyasztást és a gépveszteséget, amelyet a gyakori indítás és leállítás okoz.
4. A hőcserélő berendezések szennyeződéseinek kezelése
Levegőleválasztó: Ha nem kondenzálódó gáz van a hűtőrendszerben, a kimeneti hőmérséklet a kondenzációs nyomás növekedése miatt megemelkedik. Az adatok azt mutatják, hogy amikor a hűtőrendszer levegővel keveredik, a parciális nyomása eléri a 0,2 MPa-t, a rendszer energiafogyasztása 18%-kal nő, a hűtőkapacitás pedig 8%-kal csökken.
Olajleválasztó: Az elpárologtató belső falán lévő olajfilm nagymértékben befolyásolja az elpárologtató hőcserélő hatékonyságát. Ha az elpárologtató csövében 0,1 mm vastag olajfilm van, a beállított hőmérsékleti követelmény fenntartása érdekében a párolgási hőmérséklet 2,5 °C-kal csökken, az energiafogyasztás pedig 11%-kal nő.
5. Vízkő eltávolítása a kondenzátorból
A vízkő hőállósága a hőcserélő csőfaláénál is nagyobb, ami befolyásolja a hőátadási hatékonyságot és növeli a kondenzációs nyomást. Ha a kondenzátorban a vízcső fala 1,5 mm-rel vízkővé válik, a kondenzációs hőmérséklet 2,8°C-kal emelkedik az eredeti hőmérséklethez képest, és az energiafogyasztás 9,7%-kal nő. Ezenkívül a vízkő növeli a hűtővíz áramlási ellenállását és a vízszivattyú energiafogyasztását.
A vízkő megelőzésének és eltávolításának módszerei lehetnek vízkőtelenítés és vízkőmentesítés elektronikus mágneses víztisztítóval, kémiai pácolással történő vízkőtelenítés, mechanikus vízkőtelenítés stb.
3. Párologtató berendezés leolvasztása
Amikor a dérréteg vastagsága >10 mm, a hőátadási hatásfok több mint 30%-kal csökken, ami azt mutatja, hogy a dérrétegnek ilyen nagy hatása van a hőátadásra. Megállapították, hogy amikor a csőfal belső és külső része közötti mért hőmérsékletkülönbség 10°C, és a tárolási hőmérséklet -18°C, a hőátadási együttható K értéke egy hónapos üzemelés után az eredeti értéknek csak körülbelül 70%-a, különösen a léghűtő bordáinál. Ha a lemezcső dérréteggel van ellátva, nemcsak a hőállóság nő, hanem a levegő áramlási ellenállása is, és súlyos esetekben a levegő nem tud kifelé áramlani.
Az energiafogyasztás csökkentése érdekében a meleg levegős leolvasztás előnyösebb az elektromos fűtéses leolvasztás helyett. A kompresszor kipufogógázának hője használható hőforrásként a leolvasztáshoz. A fagy visszatérő víz hőmérséklete általában 7~10°C-kal alacsonyabb, mint a kondenzátorvíz hőmérséklete. Kezelés után a kondenzátor hűtővizeként használható a kondenzációs hőmérséklet csökkentése érdekében.
4. Párolgási hőmérséklet beállítása
Ha a párolgási hőmérséklet és a raktár hőmérséklete közötti hőmérsékletkülönbség csökken, a párolgási hőmérséklet ennek megfelelően növelhető. Ha azonban a kondenzációs hőmérséklet változatlan marad, az azt jelenti, hogy a hűtőkompresszor hűtőteljesítménye megnő. Azt is mondhatjuk, hogy ugyanazt a hűtőteljesítményt kapjuk. Ebben az esetben az energiafogyasztás is csökkenthető. Becslések szerint, ha a párolgási hőmérsékletet 1°C-kal csökkentjük, az energiafogyasztás 2-3%-kal nő. Ezenkívül a hőmérsékletkülönbség csökkentése rendkívül előnyös a raktárban tárolt élelmiszerek szárazanyag-fogyasztásának csökkentése szempontjából is.
Közzététel ideje: 2022. november 18.